Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Kritika képes leírás - Musical.tlap.hu
részletek »

Kritika - Musical.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: musical.tlap.hu » Kritika
Keresés
Találatok száma - 10 db
3+1 musical, amit még biztosan nem láttál!

3+1 musical, amit még biztosan nem láttál!

A magyar forgalmazók valamiért nem bíznak a musicalek sikerében. A Rent és a Producerek is csak dvd-n jelent meg (...pedig milyen csodás lett volna, képzeljük csak el: a Springtime for Hitler c. dal bömbölt volna a hazai multiplexekben is!). Ennek tükrében különösen meg kell becsülni, hogy az InterCom bevállalta a Hajlakk moziforgalmazását. Nem mintha lett volna más választásuk: a film Amerikában bombasiker, és a kritikusok is zabálják. Mielőtt rohannánk megnézni a kövér nővé sminkelt Travoltát vagy a táncoslábú Walken urat, készítettünk olvasóink számára egy kis összeállítást. A musical műfaj legfontosabb állomásait sorravenni dőreség lenne - leginkább azért, mert nálunk okosabbak már sokszor és sok helyen megtették ezt. A Moziplussz a Hajlakk bemutatójára mindenképpen rendhagyó összeállítással szeretett volna készülni, így sorra veszünk néhány olyan musicalt, amelyek valamiért igencsak ismeretlenek (legalábbis idehaza bizonyára). Továbbmegyek: következzék 3 nagyon jó és 1 nagyon rossz musical, amit még egészen biztosan nem tetszettek látni!

5 korszakalkotó musicalmozi

5 korszakalkotó musicalmozi

A musical főképp színpadi műfaj, de az alábbi filmek bizonyítják, a vásznon is van létjogosultsága. A kevés kivétel szabályt ír, ugye. Öt korszakalkotó musicalmozi. Múlt heti premierfilmünk, a Mamma Mia! kapcsán jutott eszünkbe, hogy azért volt pár olyan mozi is a világtörténelemben, ami nemcsak tűrhetőnek, hanem egészen barátságosan szórakoztatónak is minősült. Alábbi listánk alanyai igazán különleges alkotások, egytől egyig musicalek, ráadásul a műfaj különleges esszenciáit foglalják magukban, amihez még a filmművészet is hozzáteszi a magáét. Így kapunk korszakalkotó és örökérvényű mozikat a zenés-táncos kategóriában is. Öt korszakalkotó musicalmozi. Az ötösfogat: Chicago - 2002, Hair - 1979, Jézus Krisztus Szupersztár - 1973, Kabaré - 1972, Táncos a sötétben - 2000

A 4 klasszikus filmvásznon

A 4 klasszikus filmvásznon

Az elmúlt három évtizedben nemcsak ahhoz edződhetett hozzá a modern civilizáció, hogy mindenféle marginális és kirekesztett csoportok zajos és fenyegető szubkultúrákat hoztak létre. Ahhoz is hozzászokhattunk már, hogy e kulturális mozgalmakat - a rockerektől a punkokig - hogyan varázsolja ártalmatlan divattá, bohókás látványossággá és jövedelmező üzletté a szórakoztatóipar. Ennek a második jelenségcsoportnak a jellegzetes képviselője a szubkultúrákat megjelenítő musicalból készített film. - A cikkben a továbbiakban a West Side Story, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Kabaré és a Hair megfilmesített változatairól olvashat.

Zene magazin hírek
Elkészült a Mojo WorKings új albuma, a Long Step
Elkészült a Mojo WorKings új albuma, a... Elkészült a hazai blues színtér érdekes színfoltja, a Mojo WorKings második albuma. A Long Step című anyagot a trió kvintetté kiegészülve szombaton mutatja be a fővárosi Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Központban - közölték a szervezők az MTI-vel. A Mojo WorKings a tradicionális blues-, a hatvanas évek beat-, illetve a későbbi korok popdallamainak világát...
Rockmúzeum nyílt Angyalföldön, ami ezentúl hétvégenként várja a magyar rockezen rajongóit
Rockmúzeum nyílt Angyalföldön, ami... Megnyílt csütörtökön a Rockmúzeum, a MagyaRock Hírességek Csarnoka az...
A Deep Purple előzenekarává avanzsált Iván and the Parazol a februári Aréna koncerten
A Deep Purple előzenekarává avanzsált... A hazai beat/rock and roll színtér egyik népszerű csapata, az Ivan and the Parazol...
A show-val is sótlan - Spamalot

A show-val is sótlan - Spamalot

A Spamalot Madách színházi előadása vicces musicalnek telitalálat. A humor, a műfajparódia meg az abszurditás azonban hiányzik belőle. Igaz, azt már a Gyalog galoppból musicalt gyártók is kilúgozták az eredeti alapanyagból. Az 1975-ös Monty Python-film legendájának farvizén eveztek az alkotók - már ha szabad ezzel a közepesen remekbe szabott képzavarral élnünk - be a Broadwayre és a West Endre. Eric Idle és John Du Prez és Neil Innes nem ment messzire az alapanyagért, hisz' mindannyian tevékeny szereplői voltak a Monty Python-alkotásoknak. 2004-ben aztán gondoltak egyet, elővették a forgatókönyvet, egy ceruzát, amivel néhány jelenetet kihúztak. Az ötlet bár nem volt igazán nagy és rizikós, a végeredmény Gyalog galopp light, mint hardcore, némi merészségre azért mégis vallott az, hogy a film stílusának megfelelően a musical dramaturgiája és helyenként zenéje kikacsint a műfaj előírta korlátok mögül.

Divatbemutató, musical, érdektelen tekintetek

Divatbemutató, musical, érdektelen tekintetek

Gwen Stefani is pontosan kezd, kilenckor, csíkos rabruhában, egy ketrecben érkezik a színpadra (aki el akarja képzelni, hogyan, nézze meg a Sweet Escape klipjét, lebutított formában azt játszotta el), ahol elkezdődik a másfél órás, divatbemutatóval kiegészített women power musical. Kicsit Alice csodaországban, nagyon A muzsika hangja - főleg, hogy a Wind It Up, vagyis a híres musical jódlizós opuszának (The Lonely Goatherd) hiphoposított változata is előkerül. Unott közönség bámulja, Gwen mégis lelkesen ugrándozik és kedvesen beszélget az első sorban ugráló tinédzserekkel. Egyiküktől kap egy róla szóló képregényt, láthatóan meg is örül az ajándéknak - aztán a rajongó közli, ő csak autogramot kér rá, adja már vissza, ha lehet. A kisportolt Gwen Stefanit nézve minduntalan emlékeztetnie kell magát az embernek, hogy egy harmincnyolc éves anyát néz. A nyakán ugyan kidagad az ér, mint Kovács Katinak fénykorában, de még mindig meggyőzően hozza a vagány/szexi imidzset. Minden számnál ruhát cserél, feltehetően új LAMB-kollekcióját népszerűsíti. Aztán személyesre vált, a 'te is átlagos vagy, mi is átlagosak vagyunk'-tematikában mozgolódik...

Hirdetés
Erre izgulnak a tinik

Erre izgulnak a tinik

A folytatások szabályaira fittyet hányva a High School Musical című tiniőrület televíziós matinéből nőtte ki magát "a huszonegyedik század Grease-ének" címére igényt tartó mozifilmmé. A biztonság kedvéért a célcsoportból verbuvált segédkritikussal megerősítve mertük csak megtekinteni Zac Efron hónaljkutyáját és a magascét kivágó pomponlányokat. Élménybeszámolóba oltott kritika a kacagtatóan giccses tinimusicalről, ami visszarepít az ártatlanság korába. Mondjuk, hogy azért kerülte el a radaromat a High School Musical című tiniőrület eddig, mert tévéfilmként hódított világot, és még a legerősebb szakmai elkötelezettség mellett is ignorálhattam a létezését. Mivel azonban volt gyerekszobám, teljesen meg tudom érteni, hogy tizenegy-két évesen nagy élmény rajzfilmhősök bonyolultságával rendelkező amerikai középsulis karakterekkel együtt dalolászni, sőt, imádtam a Grease-t és a Suli című tévésorozatot is. Majdnem két évtizeddel később azonban kissé rémisztőnek tűnik másfél órát teljes hangerővel kántáló, fogpasztamosolyú pomponlányok és ponponfiúk társaságában tölteni. Ezért úgy döntök, segítséget veszek igénybe 12 éves unokahúgom, Zsuzsika személyében.

Hair

Hair

Erre a cikkre igaziból egyik olvasónk írása buzdított, aki teljesen konzisztensen kifejtette, mennyire idegen tőle az egész film, és mindaz, amiről szól, illetve mindaz, amit képvisel. Minden mondata pontosan úgy hangzott, mintha Eric Cartman-t hallanánk, azaz a tünetek egyértelműen egy generációs, sőt, még inkább egy kulturális szakadékra utaltak, így gondoltuk, remek alkalom kiállni egy ilyen nagyszerű film mellett. A Hair egy egészen különleges film, és nem pusztán azért, mert egy musical, ami roppant eredeti módon van megrendezve, és nem is azért, mert a háború, mint olyan ellen fejt ki tudatformáló hatást, hanem mert egy olyan különös fenomenont is sikerült megjelenítenie a vásznon, mint amilyen a szabadság, s ezáltal egy egész kort sikerült saját anyagába becsomagolni, és későbbi korok számára hozzáférhetővé tenni. Amíg a musical-ek általában olyan filmek, amelyek dalbetétekkel rendelkeznek, addig a Hair egészen más, sokkal inkább nevezhető operának, amely cselekményéhez a zene szerves módon hozzátartozik. A Hair egy színekből (szcénumokból, jelenetekből, színpadképekből) egymás mögé felfűzött drámai cselekmény.

Megnéztük a Tavaszébredés című musicalt

Megnéztük a Tavaszébredés című musicalt

A Tavaszébredés musical alapjául szolgáló dráma száz éve tabudöntögető alkotásnak számított, ma már azonban nem tűnik megbotránkoztatónak. Kritika.Van abban valami egészen bájos, amikor tizenkilencedik századi divatnak megfelelő ruhákba öltözött fiatalok, gondosan megkoreografált mozdulatokkal rockzenére vadulnak és közben azt éneklik hogy: "az vagy nekem, mi másnak a speed"... A Tavaszébredés musical mai nyelven igyekszik elmesélni egy százhúsz évvel ezelőtti, bizonyos pontokon egészen banálisnak tűnő sztorit. Ameddig azonban a színpadon elcsattanó melegcsókot a közönség soraiban fojtott kuncogás és zavart fészkelődés kíséri, azok után, hogy ugyanez a publikum korábban rezzenéstelen természetességgel követte végig a családon belüli erőszakról szóló érzékletes jelenetet, addig ennek a darabnak mégiscsak lehet valami keresnivalója a mai színházi repertoárban. Kritika.

Ó, anyám!

Ó, anyám!

A Mamma Mia! tíz éve siker a színpadokon, egyértelmű volt, hogy Hollywood is lenyúz róla egy bőrt. Silány sztori, sok sztár, még több ABBA. Csak erős idegzetűeknek! Egészen pontosan sorsszerű volt, hogy amint a színpadi darab nézőcsúcsot dönt, jön Hollywood, és jól megmutatja, hogyan kell musicalt adaptálni. A Mamma Mia! musical premierje majd 10 évvel ezelőtt volt Londonban, a darab magja abszolút kendőzetlenül az ABBA slágerekre épült, a keretsztori tulajdonképpen teljesen érdektelen kis limonádé. A zenés betétek viszont visszaidézték a diszkó hőskorát, azt az igazi retró életérzést, amitől még nagyanyáinknak is füttyre csücsörödik a szájuk. Nem hiába produkált az eredeti színpadi mű mindenhol teltházas sikereket, és hevenyészett becslés szerint 30 milliós(!) össznézőszámot. Nem akarunk megint végtelenül negatívnak tűnni, de ékes példája ez a "hogyan nyúzzunk le még több bőrt egy már amúgy is döglött csirkéről" esetének. Az ABBA musical még hagyján, de hogy ezt miért kell ilyen pofátlanul kampányolva filmes keretekben is lefektetni, azt egyértelműen a filmstúdió pénzügyi "kalkulátorai" tudnák megindokolni egy jó sok nullás összeggel.

Hirdetés
Spamalot - Index kritika

Spamalot - Index kritika

A Madách Színház műsorára tűzte a világszerte bombasztikus sikerrel játszott Spamalot című musicalt, ami szép, színes, vidám, de a sok hasonlóság ellenére kevés köze van a Monty Pythonhoz. A Monty Python 40. évfordulójának alkalmából elmentem megnézni a Spamalot, avagy Gyalog Galopp című musicalt. A abszurd humor musicalváltozatát kizárólag musicalrajongóknak tudom ajánlani, nekem inkább a musical abszurdhumor-változata volna való. Tízéves korom tájékán hirtelen kioltódott belőlem a műfaj szeretete, viszont a South Park-film azóta bebizonyította, létezik felnőttek számára is élvezhető verziója. Ezért reméltem, hogy a Monty Python-musical tetszeni fog. Az eredeti Spamalot musicalt Eric Idle írta, 2005-ben kezdték játszani a Broadway-n, bejárta Angliát, Ausztráliát, Spanyolországot, idén Németországban, Svédországban és Magyarországon mutatták be. A darab nálunk is akkora siker, hogy a keddi előadásra Haumann Péternek is csak pótszéken tudtak helyet biztosítani. A Madách Színház új sikerdarabját 500-600 előadásig szeretnék műsoron tartani: Ahhoz, hogy megtérüljön, 150 telt házas előadás kell, a Producerek most tart 180-nál - mondta Kósa Melinda sajtós.

Tuti menü